ENYHE KATARZIS

Március 20-án Batta András Erkel Ferenc- és Széchenyi-díjas zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezetője volt Szatmári Róbert vendége radiocafé Enyhe katarzis című műsorában

„A könnyűzene épp úgy kitermelte a maga korszakos zsenijeit, mint a komolyzene. Ezt fel kell ismernünk.” – mondja Batta, amikor a műsorvezető arról faggatja, hogy a Magyar Zene Házában látható, az elmúlt évtizedek magyar pop és rockzenéjét bemutató kiállítás apropójából megszerette-e a műfajt.

„Többek között David Bowie munkássága nyűgözött le, akinek művészete nyugodtan Schubert mellé állítható, a Lazarus című dalát, amihez hihetetlen hatású klip és készült, még egy órámra is bevittem elemezni a Zeneakadémiára. Bowie utolsó lemezén található ez a szám, ekkor már tudta, hogy halálos beteg, nagyon megrázó alkotás.”

Ezen kívül szó esik még arról az új sorozatról, amit épp mostanában kezdett el Batta a Magyar Zene Házában. A rendhagyó előadások elsősorban nem tudást, hanem élményeket, érzéseket kívánnak átadni a közönségnek. „Tudomásul kell vennünk, hogy manapság sokkal inkább célt érünk, ha a művészete, így a zenét is élményként próbáljuk megragadni és átadni. A Magyar Zene Háza és jómagam is ezt az álláspontot képviseljük.”

A zenetörténészt foglalkoztatja az elmúlás gondolata, de mégsem csinálna semmit másképp, ha újra születne. „Talán azt sajnálom, hogy nem lettem olyan kiváló csellista, mint Várdai István, nem voltam olyan tehetséges, de azt hiszem, így is teljes pályát futhattam be.”

A beszélgetés, amelyből az is kiderül, hogy miért van nagy hatással Bosch festészete Battára és mindez hogyan jelenik meg a Magyar Zene Háza vizualitásában, meghallgatható itt: